|
Engedje meg, hogy e rövid tájékoztatóval próbáljam meg elősegíteni azt, hogy otthonát minél gazdaságosabban fűthesse. Talán Ön is hallotta már azt a mondatot, hogy „A szénnel meg kell tanulni fűteni.”. Remélem az általam összeállított anyag segít a tanulásban, és hozzájárul ahhoz, hogy ráérezzen a „szén ízére”.
Közismert tény, hogy a fosszilis energiahordozók közül a kőolaj és a földgáz készletek kimerülőben vannak, a gazdaságosan kitermelhető készletek végesek, ami folyamatos áremelkedésüket vetíti előre.
Jelenleg a világ kőszén készletének várható élettartama kb. 160 év, a barnaszén készleteké pedig kb. 460 év. Talán nem véletlen, hogy a szén a világ bányászatában változatlanul főszereplő, és az is marad.
Mi is az a szén?
A szenek éghető és nem éghető anyagokból állnak. Éghető részek: karbon (C), hidrogén (H), nitrogén (N), a kén éghető formája (S). Nem éghető részek: hamu, víz (nedvességtartalom), a kén nem éghető formája. Ezen kívül a szenek tartalmaznak illóanyagokat, melyek egy része éghető, egy része pedig nem éghető.
Ezeknek az összetevőknek a mennyisége, aránya határozza meg a szén tulajdonságait, ami a szén elégetésekor válik jelentőssé.
Ismerjük meg az egyes összetevőket kicsit közelebbről!
- illóanyag:
A szénben lévő illóanyag lehet éghető és nem éghető. Az éghető illóanyag az ún. fixkarbon adja a szén egyik legfontosabb tulajdonságát, a szén égéshőjét. A karbonhoz kötött hidrogén, azaz a szénhidrogén az illórész fontos része. A nagy illótartalom jobb gyulladékonyságot jelent. Az illórész tartalom és a szenek gyulladási hőfoka fordítottan aránylanak egymáshoz.
- kén tartalom:
Az éghető kén tartalom elégéskor érintkezik az égéskor keletkező vízgőzzel és kénsavat, kénessavat alkot, ezért alapvetően káros hatású lehet a kéményre, a tüzelőberendezésre. A nem éghető kén a hamuban marad.
- oxigén tartalom:
A szén oxigén tartalma segíti a gyulladást, a magasabb oxigéntartalmú szén alacsonyabb hőmérsékleten gyullad.
- nitrogén tartalom:
A füstgázzal távozik, mint légszennyező anyag.
- nedvesség tartalom:
Csökkenti a szén égéshőjét, mivel elpárolgása során hőt von el, illetve csökkenti a tőztér hőmérsékletét. A kis nedvesség tartalom segíti a korommentes égést.
- hamu:
Ami a szén elégetése után marad, azaz milyen és mennyi szennyező anyag van a szénben. A szén tartalmazhat ún. kívülről hozzákerült hamut (pl.: meddőkőzet). A hamu lehet ún. meszes széteső salakos, illetve lehet agyagos, összesülő. Az összesült hamu sokszor zárványként közrefogja a ki nem égett szénszemeket, különösen, ha az kevés időt tartózkodik a tőztérben.
Mi a fűtőérték?
A fűtőértéket a szén égéshőjéből számítjuk ki. Az égéshő a szén elégetésekor keletkezett meleg mennyisége kJ/kg-ban kifejezve.
A fűtőértéket akkor kapjuk meg, ha az égéshőből kivonjuk a benne lévő nedvességtartalom és a szénben lévő hidrogén elégésekor keletkezett víz elpárologtatásához szükséges hőmennyiséget, mértékegysége kJ/kg. A fűtőérték gyakorlatilag a hasznosítható égésmeleget, azaz a ténylegesen hasznosítható hőt jelenti.
Főbb széntípusok:
- tőzeg:
szén tartalom: 55-60 %
fűtőérték tartománya: 6000-14000 kJ/kg
- lignit (földes ill. lágy barnaszén):
szén tartalom: 60-70 %
fűtőérték tartománya: 8000-14000 kJ/kg
- barnaszén:
szén tartalom: 65-75 %
fűtőérték tartománya: 14000-20000 kJ/kg
- feketeszén:
szén tartalom: 75-90 %
fűtőérték tartománya: 20000-30000 kJ/kg
A szén égésének részfolyamatai:
- tüzelőanyag felmelegedése a nedvesség tartalom elpárolgásáig
- további felmelegedés a gyulladásig
- gyulladás
- kigázosodás
- koksz maradék elgázosodás és közvetlen égés
- gázok égése
Néhány hasznos tanács a széntüzeléshez
1./ Az általunk használni kívánt szenek kiválasztása esetén, ne hagyatkozzunk csak és kizárólag a fűtőértékre. Vegyük figyelembe a szenek alkotóit, szennyezettségét, a használt kályha, kazán típusát, és nem utolsó sorban a szén árát.
2./ Lehetőség szerint ismerkedjünk meg a szén összetételével. A forgalmazott szenek vonatkozásában a felkészültebb kereskedők rendelkeznek ún. szénminta laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvvel, illetve certifikáttal, amelyek tartalmazzák a fűtőértéket, a hamu, nedvesség, illóanyag, hidrogén, kén, nitrogén tartalmat. Ezen okmányok nem minden esetben magyar nyelvűek.
3./ Mielőtt egy szénfajta nagyobb mennyiségű beszerzése mellett döntenénk, próbáljunk ki egy kisebb mennyiséget, nem 25 kg-t, annak eltüzeléséből messzemenő következtetést nem fog senki levonni. Tapasztalataink szerint min. 5 q mennyiség az, amely alkalmas arra, hogy a szén tulajdonságait megismerjük, kitanuljuk a megfelelő főtési technikát. A „szomszéd módszere” nem biztos, hogy nálunk eredményes lesz és nem biztos, hogy az első nap ráérzünk a széntüzelés ízére, ami nem csak és kizárólag a szén hibája lehet.
4./ Törekedjünk a tökéletes égés elérésére, azaz lehetőleg minden éghető rész a tőztérben égjen el, és ne a hamuval vigyük ki a szemétbe.
5./ A szenek esetében kiemelt jelentősége van az oxigén és levegőszükséglet biztosításának, egyrészt azért, hogy az égést fenntarthassuk, másrészt, hogy megfelelő gáz-levegő keverék alakuljon ki. Megfelelő huzatszabályozással biztosítsunk légfelesleget. Régi mondás, de igaz: „Tüzeljen, ne füstöljön”. A tökéletlen égés során ugyanazon hőmennyiséget több tüzelővel tudja elérni. Hiába önt be a kazánba egy kanna szenet, ha az nem gyullad be megfelelően, és nincs a tűztérben elég oxigén a tökéletes égéshez.
6./ Hamuzáskor ellenőrizze, a hamu tartalmaz-e ki nem égett szénszemeket, ha igen, próbáljon meg a tüzeléstechnikán változtatni.
7./ Fontos, hogy az égési hőfokot, azaz a tűztér hőfokát lehetőleg magasan tartsuk, ami nagyobb teljesítőképességet és gazdaságosságot biztosít a kazánnál. Jelentős szerepe van itt is a kazán és a szén összhangjának, illetve az elégetésre kerülő szén szemnagyságának.
8./ A tapasztalatok szerint a tüzifával történő begyújtás, majd a jól „beindult tűzre” történő szénrakás a jobb módszer, a nagy mennyiségő szén felülről történő elgyújtása háztartási keretek között általában nem célszerő.
9./ A szénnel fűtéshez természetesen tűzifára is szüksége lesz (begyújtás, tüzelés során történő hozzáadás). Ebben az esetben azonban nem muszáj megvásárolnia a legdrágább kemény fafajtákból előállított tüzifát (akác, tölgy, bükk, gyertyán), a szénnel vegyesen olcsóbb beszerzéső tüzifával is fűthet, így pénzt takaríthat meg (pl.: nyárfa, juhar, kőris, fenyő stb.) Figyelem: vizes tüzifával a szén sem fog égni.
10./ Végezetül: a tüzelőberendezésnek az eltüzelendő szén tulajdonságaihoz kell igazodnia és viszont. Olyan tüzelőberendezést még nem gyártottak, amelyben valamennyi szénféleség egyaránt gazdaságosan eltüzelhető lenne.
|
